( Nem fogtunk lóf@szt sem.
F666)
Hát ez tömény, mint F. pálinkája!
Na de HOGY nem fogtunk?
Reggel tömegesen elindultunk Jankowék elől (miután a macskát "bezárták" a kertbe) bótot keresni, mert nincs cigi, reggeli, balatonszelet, meg egyáltalán.
A Luc-megközelítés olyan úton történt, hogy F. kolléga autója némileg kezdett hasonlítani ama bizonyos indiai fiús Peugeot-reklámhoz. Eljutottunk járatlan utakon egy repceföldre, ahol a konvoj megfordult, és többezres kár okozása után visszatértünk az eredetileg is tervezett vizitáborhoz. Csak úgy autókáztunk ekkicsit, merthogy a felderítő csapat (Jankow) nem ismer akadályt, illetve minden lócitrom előtt hasmagasságot állít az XM-en. Mert ő olyat is tud.
Közben Fukker autója felől hangos csikorgás hallatszott - egyrészt a bozót vitte lefelé a piros lakkot a tűzszínű Focusról, másfelől F. feje hasonló színben játszott, a csikorgás pedig a fogsora irányából hangzott.
Letáborozás után már sejtettem, hogy itt események lesznek, mivel több szakértő megállapította, hogy a túlpart sokkal jobb. Hát így kezdeni!
A pergető brigád elgaloppozott, csónakot bérelni - mert hogy azt is lehet - Eppusz bemutatott bennünket az új pergetőtáskájának, Jankow kisebb-nagyobb spiccbotokkal mókust és rigót, valamint rezgőnyárfát fárasztott. Én horgásztam, azaz 3 percenként egy 10 centis törpével törtem a szektor 1 helyezésre. (Csemegekukoricával)
Ja, Fukker távozás előtt körbekínált egy üveg "elakadásjelzőt" - lásd a múltkori Kétpontyos-bulit - húúú, hát az valami nagyon finom volt!
Jankow, miután szépen feldíszítette az említett rezgőnyárfát, átszerelt sárgavégűre, amit rettenetes erővel megsuhintott, majd hirtelen kettős fedezékbe menekült, holmi 80 grammos körteólmok emlékét felidézve. A szereléke olyan 2 m távolságban loccsant a vízbe, most sem tusom, hol veszett el a suhintás energiája, ami pedig állítólag nem vész el.
No, hát így múlattuk az időt, közben Benedek Elek - szintű mesedélelőtt előadást hallgattunk, hogy ki, mikor, hol mekkora halakat...
No hát a halak, ippiti-klippiti, elszaladtak, majd a bősz halfogók felkerekedtek, hogy a helybéli fizetős teknőben fogjanak kárászt. Igen, nyájas olvasó, az igenhíres, húdetelepített, mittudomén...Tl-i holtág mellett, ha halat akarsz fogni, 500-ért lehet.
Nekem maradtak a rusnyaharcsák. Már fogtam egy fél vödörnyit, amikor megérkezett a helybéli gondnok (vagy ki), és felajánlotta, hogy szívesen megeteti azokat a vaddisznókkal. Ráálltam a dologra, remélem, egy kis vaddisznó-kóstolóvá alakul majd át idővel a törpésvödör.
A szél elég friss volt, a csónakos népek, megérkezvén, mondták is, hogy érdekes módon oda-vissza szembefújt.
Az ő eredményük egy rávágás volt (hármuknak?), nekem még sikerült távozás előtt 5 darab csali-vörösszárnyút kibányásznom, aztán vert seregként eloldalogtunk. Fukker és én haza, a többi népek meg ki tudja hová, világgá.
Hát ez az a nulladik típusú lóf@sz.
Azért nem igaz, hogy semmit nem fogtunk:
- a fejünket
- száz törpét
- botnyelet
- üvegnyakat
- hasmagasság-állítót (már aki)
- hasunkat (a fentebbi tulajdonos akciói láttán)
- magunkat (mármint "fogtuk magunkat, és hazamentünk")
Nnnna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése